What Goes Around
2014.04.01.
Nem hittem volna, hogy egyszer ezt mondom, de véletlenek nincsenek. Eddig abban a hitben éltem, hogy bármi is történjék, nem feltétlen egy társadalmilag elfogadott elv alapján történik, csak jön. Mára, viszont beférkőzött a tudatomba az a szó, hogy „Karma”. Őszintén, eddig nem hittem benne, hogy visszakapnánk rossz tetteinket, vagy esetleg kárpótolnak minket a jó tetteink, de tapasztalatból kell mondanom, hogy igen is van felső hatalom.
Mondhatjuk ezt hitnek, sorsnak, karmának, akárminek. Valami irányítja az életünket, a tudatunkat, a tetteinket. A bűnösök megbűnhődnek, a jók pedig a mennybe jutnak. Elcsépeltnek hangzik, de sokszor futottam már bele az életem során olyan dolgokba, amit nem jól reagáltam le, nem cselekedtem helyesen… és ezek a döntések talán nem csak rajtam csattantak. Nem csak az eredmény miatt, de az illető érzelmei miatt is kaptam rendesen. Megérdemeltem, hisz mondja a mondás: „Azt add, amit te is elvárnál.”
„A karma nem büntetés, hanem tanítás: megtanít, milyen a másiknak lenni; mit érez, hol fáj neki. Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy vele és együtt és közösen.”
„Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni. Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másnak okozol, nem tudsz szeretni.”
De, talán, először rosszul fogtam fel ezzel kapcsolatban a dolgokat. Azt hittem ez valami büntetés, valami átverés, ami nem velem történik. De mára rájöttem, hogy nem. A mi kis univerzumunk, ami mélyen bennünk rejlik, nem büntetni akar minket ezzel, hanem igen is, a jó út felé terelni. Megmutatni, hogy igen is elrontottuk, és ezáltal adni még egy lehetőséget, hogy kijavítsuk. Az már csak rajtunk áll, hogy élünk ezzel, vagy csökönyös fejjel szaladunk tovább a falnak.
„Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok.”
Furán hangozhat, de tettem magamnak egy ígéretet. Mégpedig azzal kapcsolatban, hogy ezek után mindent át gondolok kétszer is, és nem önfejűen élem életemet. Néha lejjebb kell adnunk a saját igényeinken és mások érzéseit is figyelembe venni. Nem lehetünk mindig mi az elsők. Nem lehetünk mindenben tökéletesek. Máskülönben a kis tudat alattink meg fogja mutatni a helyes utat, ami számunkra nem biztos, hogy elsőre előnyösen hat ki. De bíznunk kell magunkban, és abban, hogy jó emberek vagyunk.
