Nekem te vagy a szuperhősöm
2014.06.24.
Hajnali 2
Nem jött álom a szememre. Talán a sok koffein, vagy túlzott idegeskedés, de az biztos, hogy a fülemben tomboló harsány zene se tett jót az alvási kísérleteimnek.
Hajnali 3
A nap már nyitogatta szárnyait és aranyszínűre festette a horizontot. Mélyen szántó gondolatok. Gondoltam volna, hogy így hajnal tájékán csak is ezért maradtam fent. Fejemben ehelyett csak kósza gondolatok jártak. Az ágyon feküdve, mennyei öröm volt a hajnal.
Hajnali 4
Szemem megakad valamin. Megfestett és kitalált illúziók. NEM csak egy karácsonyi ajándék!
„Bárcsak gátlások nélkül élnénk. Kimondani azt, amire valóban gondolunk.
Bárcsak elvárások nélkül élnénk, és nem azzal tölteni az életet, hogy másoknak megfeleljünk.
Bárcsak előítéletek nélkül élnénk. Mindent megtehetnénk anélkül, hogy valami miatt kirekesszenek.
De az élet, így élet: gátlásokkal, elvárásokkal és előítéletekkel.”
Hajnali 5
Öröm könnyekkel a szememben ülök és csodálkozom el azon, hogy mennyire fantasztikus, hogy vagy nekem. Te vagy az, aki tudod minden butaságomat, mégis szó nélkül átölelsz, és kitartasz mellettem. Te vagy az, akit ha felhívok hajnali kettőkor, akkor is felveszi.
A levél nagy benyomást tett rám, főleg így kis idő elteltével, visszaolvasva. Őszintén szólva, első kézben nem teljesen értettem, sem a célzást, sem az indokot, de most, hogy itt vagyok, talán kijelenthetem, kicsit érettebb, vagy, hogy „tapasztaltabb” fejjel, rájöttem, hogy Ő már akkor meglátta bennem azt, aki most vagyok.
És ilyenkor jön rá az ember, hogy egy igaz barát, meglátja benned azt, aki vagy, és így is elfogad!
Görög Vivien
