Kilencen álltak ki.

A mindenség mezeje kezdett olvadni,

Ki mindennel, mindennel odakinn.

Gyújtsunk máglyát, űzzük el a telet

S a messzi földről érkezett szelet.

Lehetünk-e mások? Ezüst berakásból

minden, mindenhol?

Hűlt már ki elég csont?

 

A szél csak bömbölt,

Szaladt és bömbölt.

 

Odakinn minden a jéghideg része,

Gyújtsunk máglyát még ma este.

Szavak kékhidegen várnak

Emeljünk újból ezüstből várat.

Feltört a mélyből az áradat,

Ahogy belőlünk született a pirkadat

mindig minden így maradt.

Ott feküdt el ezer zuhatag

Megfestettek mindent ajkukkal.