top of page

Köszönöm, nem vagyok éhes

2014.02.18.

 

Szokták volt mondani, hogy minden agyban dől el. Ahhoz,hogy céljainkat sikeresen véghez tudjuk vinni először agyban kell ráhangolódnunk a dolgokra, és utána sokkal egyszerűbb lesz az oda vezető út. Sajnos, néha ez nem csak rajtunk múlik, hanem a média által közvetített, a mai életformákhoz „elfogadott szabályok” is befolyásolják.

Hogy példával szemléltessem mit is értek ez alatt, a legjobb téma erre a célra, talán az anorexia. Nagy témaváltásnak tűnik, pedig ha jobban bele gondolunk, ez is csak agyban dől el. A mai világ kialakított egy képet, hogy mi is az ideális testalkat. Egy olyan képet, amit a média közvetít felénk, ámbár eléggé hamisan. Ugyan nem látunk be az utómunkálatok közé, néhol csöppnyi gondolkozással is szemünk elé tárul, hogy a plakátokon pózoló modellek alakja sem olyan tökéletesen, mint ahogy azt beállítják. A modern technika már van annyira fejlett, hogy testi hibáinkat elfedjük, vagy akár teljesen át is alakítsuk, de ezzel nem csak a nagyközönséget csapjuk be, hanem saját magunkat is.

 

Lányok, akik ezekről a bálványozott modellekről vesznek példát, esnek abba a hibába, hogy a súlyúkat előtérbe helyezik, és minden mást a háttérbe. Hányatják magukat, koplalnak, és a napi szénhidrát bevitelt a béka feneke alá csökkentik, annak érdekében, hogy elérjék céljaikat. Helytelen! Valahol meg lehet érteni őket, hisz sajnos manapság nem minden körben fogadják el, ha valaki kicsit dundibb, vagy testesebb alkat. Pedig úgy gondolom, hogy ezzel egyáltalán nincsen gond, főleg ha a személy nem önakaratából vált testesebbé, hanem egy esetleges betegség utóhatása. Mégis ezeknek a lányoknak a tudatába egy olyan gondolat férkőzik be, hogy „addig nem leszek szép, amíg 45 kg nem leszek”. Miért is férkőzne be más? Televízióban, plakátokon, magazinokban csak az ehhez a súlyhoz közel álló modellek képeit látják.

 

Ugyan már születtek szabályok arra, hogy a modell stúdiók milyen súlycsoportú lányokat fogadnak és vesznek fel, de úgy gondolom, hogy ez még nem elég. Hazánkban nagyon sok fiatal szenved ettől a betegségtől, akik talán szabadulni szeretnének ennek a borzalomnak az árnyékából, de nem képesek rá. Segítenünk kell, és figyelni a jeleket, amik néhol láthatóak, néhol viszont rejtve vannak. Sugároznunk kell feléjük, hogy szépek, és azért mert nincs rés a combjuk között, vagy esetleg nem lóg ki a kulcscsontjuk, ettől függetlenül nem kevesebbek, mint bármelyik másik ember. Hisz minden ember úgy gyönyörű, hogy van!

 

Görög Vivien

Az itt megjelenített tartalom másolása szigorúan tilos.© 2013 Oázis Magazin. Minden jog fentartva!

bottom of page