Gyűlöleted hiánytalan, te világtalan.
Elbasztad az életed, most már iránytalan.
A játékod mára már hasztalan,
a lelki megnyilvánulásod alaktalan.

Az életem nélküled bánattalan.

Mindent amit leírtam vállalom.

A bánatom neked átadom.

Amit te művelsz szánalom.

Egyedül boldogabban fekszek ágyamon.

Minden hibádat eléd tálalom.

Úgy hiszed gyűlöletet szítá', a magány vigasztal.

Jön valaki, ki veled szeretet mentes túlfűtött szexet tapasztal.

Neked mindegy az idő, hely. Megfelel egy asztal.

Ahogy jöttél úgy mentél éves passzal.

Részegen egy szemét faszi marasztal.

Lefutott előttem életed képekben, örültem,

hogy nem vagyok benne.

Sosem tudta kit és mit szeretne.

Engem elkapott a változások szele.

Változtam. Elmúlt a szél. Mentél vele.

Ott állsz a szakadék szélén.

Poén lesz a végén. Nevetek a világ peremén.

Sosem tudtad ki vagyok én. Az életedben nincs több fény.

Lelkileg fogva tartalak, nem menekülsz.

Elméd legmélyebb bugyraiba települsz.

Azt reméled ott elkerülsz.

Terveidbe hamarosan belesülsz.

Egyedül egy hideg padon ülsz.