Az ember csak álmodozik, tervez, és reméli, hogy a vágyak, amiket felállított maga elé, egyszer beteljesülnek. Tiniként-mint tapasztalom-, rengeteg elvárásunk van a Világgal szemben, amiket szeretnénk úgy véghezvinni, hogy nekünk ne kelljen ezért túl sokat tennünk. Várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Pedig felnőhetnénk már és megláthatnánk, hogy a Világ nem olyan egyszerű, mint amilyennek mi elképzeljük, vagy amilyennek most még tapasztaljuk.

 

Mindenki számára eljön a „megvilágosodás” kora, amikor is ezeket a dolgokat igen is realizálja és megpróbál tenni a céljaiért. Ezek néhol segítség nélkül, hol segítséggel valósulnak meg.

 

Számomra most jött el ez az időszak, amikor is értelmet nyertek a céljaim és most már színtisztán látom, miért is fontos az, hogy tegyek értük. Pont jókor jött ez a kis lendület, mert kezdtem mindenbe belefáradni, mindent ellökni magam körül, és feladni azt, hogy belőlem lesz is valaki. Ám egyszerre két fantasztikus hír is ért, amivel felpörgették a napjaimat.

 

Néha kell, hogy az embert meglepetések érjék, és feleszméljen annak érdekében, hogy sikeres ember legyen. Legyen ez személy, vagy tárgy, vagy esetleg egy sikerélmény, ami megadja a kezdő löketet életünk tervezgetésében.

 

Számomra ez egy személy jóvoltából valósult meg, akivel már régóta tervezgetjük a jövőt. Az elmúlt napokban többet beszélgettünk, mint eddig és ezek a beszélgetések felvilágosítottak, hogyha elszánt vagyok és ambiciózus, akkor képes vagyok megtartani az ígéretemet, amit még neki tettem. Nem adhatom fel, és nem hátrálhatok meg, mert Ő bízik bennem, Ő szeret, és Ő vár. Ez ad nekem reményt, abban, hogy küzdjek.

 

Kívánom mindenkinek, hogy megtalálja azt a személyt, aki ösztökéli, akiben megbízik, és aki a legrosszabb helyzetekben is felvidít!