Csakúgy eltelnek a napok, jönnek-mennek körülöttünk és sokszor bele sem gondolunk mennyi jó dolog halad el mellettünk. Habár, ha szerencsések vagyunk, akkor éppen megtaláljuk azt az apró örömöt okozó dolgot, mely máris szebbé varázsolja a pillanatot.
Legyen ez akár egy dal, egy kedvenc könyv, akár egy régi szép emlék, melyre visszaemlékezve talán örömkönnyeket szülhet. Lehet ez egy baráti ölelés, egy mosoly egy vadidegentől az utcán, egy emberi jócselekedet, vagy akár csak egy kedves szó valakitől.  Egy apró dolog, mely szebbé varázsolja a pillanatot.
A pillanatot, a percet, az órákat és napokat.
Akárhogy is legyen, amíg áll a világ (s forduljon akár a feje tetejére is) addig mindig lesz valami mozgatórugó, amely megkönnyíti elviselni a nehézségeket. Egy barát. Testvér. Édesanya. Édesapa. Egy szerelem.  Mindig ott leszünk, hogy kiálljuk a megpróbáltatásokat, és mindig lesz valaki, aki együtt érez velünk. Még ha nem is szól egy szót sem. Elég, ha ott lesz mellettünk.

És amikor nem is várnánk, megsimogatja a vállunk, átölel, és a fülünkbe suttogja: szeretlek.